2017. október 8., vasárnap

Kritika- Fekete madár



Sziasztok! Ismét kritikával érkeztem. Már egy hete elolvastam a sztorit, de sajnos csak most volt rá időm, meg energiám megírni a bejegyzést. A kinézetet át is ugrom, mert Wattpadra került fel a történet, ami hagy maga után kivetni valót.

Történet: Maga a fülszöveg nagyon jó, ahogy általában lenni szokott. Figyelemfelkeltő, kíváncsian vágtam neki a fejezeteknek, de már az első után elment a kedvem tőle. Egy Alan Rickman fanfictionről van szó, ahol a férfi szintén egy szigorú tanár szerepét kapta. Azzal indul, hogy a főszereplő lány, Anael elkésik az óráról, majd a végén a tanár benyögi, hogy várja az irodájában. Szerencsétlent azonban nem tájékoztatja, hogy hol is van tulajdonképpen az iroda, így a csajnak meg kell keresnie. Ez már elég furcsa, hiszen feltehetőleg már egy ideje a suliba jár, miért nem tudja? Amikor végre megtalálja, Mr. Rickman számon kéri a késés miatt, majd indokolatlan módon másnapra meghívja a lakására. Itt elég magasra kúszott a szemöldököm. Miért hívja el? Anaelnek ezek után nem a tanára furcsa viselkedése a baj, hanem az, hogy már megint tájékoztatás nélkül hagyta Mr. Rickman. Újra ki kell derítenie a férfi címét, amit egy másik tanártól sikerül is. Az anyja aztán este elviszi kocsival, mintha ez mindennapos lenne. Itt álljunk meg. Ez nagyon abszurd! A tanár kolléga gond nélkül megadja a diáknak a házszámot, az anyja meg el sem csodálkozik azon, hogy Mr. Rickmanhez kell furikáznia a lányát este. Ez csak nekem fura? Döbbenten pislogtam a sorokra, de ami ez után jött, attól leesett az állam.
Rickman egy filmet nézet a lánnyal, ám mielőtt belekezdenének, Anael kutat a férfi könyvei között a nappaliban. Rátalál egy könyvre, amiben Rickman látható egy fényképen, egy csinos nővel. A kép alján azonban más név olvasható, azzal az infóval kiegészítve, hogy a férfi brutálisan meggyilkolta a feleségét, és azóta sem került elő a tettes. Ezután a csaj nem szalad el fejvesztve, hanem még ott marad a fickóval a lakásban. Itt már bukott az egész, mert nem alkalmazták volna tanárnak Rickmant, ha egy kicsit is összefüggésbe lehet hozni egy gyilkossággal. (Később kiderül, hogy a bátyja követte el, csak nagyon hasonlítanak egymásra.) Az iskola nem kockáztatná a hírnevét, kétes alakok alkalmazása miatt. Azt meg nem lehet mondani, hogy nem tudtak róla, mert a hír már nyomtatásban megjelent évekkel azelőtt, hallaniuk kellett!
Anael azt hiszi, hogy a tanára a gyilkos, de nem foglalkozik annyira a témával, mint ahogy kéne. Minek? Elhanyagolható részletkérdés, hogy esetleg egy bűnöző oktatja a diákokat. Másnap bemegy a suliba, és a menzán odacsapódik hozzá egy idegen fiú. Bevallja, hogy Rickman háza körül ólálkodott, és látta a lányt kijönni tőle, majd faggatni kezdi, minden bevezető nélkül. „Nem tapasztaltál vagy esetleg láttál valami érdekeset?” -> Nem, de az elég érdekes, hogy ismeretlenül idecsappansz mellém, és hülye kérdéseket teszel fel! Legalább a nevét megtudjuk: Caleb, bár nem annyira fontos a történtek szempontjából, mert később ő lesz az eltűnt személy, akit keresnek. Elejtett félmondatokból megtudjuk, hogy ők együtt voltak, de arról nem tudunk semmit, hogy hogyan jöttek össze, meg mi volt, mert a bekezdés végi csillag jelzi: ugrunk egyet a történetben. Kaptam az arcomba egy rendőrségi kihallgatást a fejezet közepén, ami szerint eltelt egy év (:O). Egy elég hosszú időintervallum. Felvezetés nélkül váltottál, semmi átmenet nem volt. A fejezet közepére beszúrt csillag nem megoldás!
Itt kiemelnék egy mondatot, ami igazából a fogalmazás részéhez tartozna, viszont muszáj megemlítenem. „ Már majdnem egy teljes éve hogy, a barátaim és mindenki folyamatosan eltűnik körülöttem, és holtan találnak rájuk.” -> Ez azt jelenti, hogy minden barátja folyamatosan eltűnik, és meghalnak. Folyamatosan nem lehet eltűnni, meghalni meg pláne nem! :D Reális esetben a halál egyszeri, végleges. Megjegyzem, jobb lett volna, ha be is mutatod, ahogy sorra vesznek el az ismerősei, szóval az egy év kihagyás itt hiba. Nem fektetsz akkora hangsúlyt rá, mint amekkorát kéne. Jól át tudnád adni a kialakuló pánikhangulatot, a bizonytalanságot, hogy akárki áldozattá válhat. A semmiből bedobtad a nyomozós részt, felvezetés nélkül. Talán úgy is jó lenne, ha ezzel kezdődne a sztori. Remek nyitás, az óráról való késés helyett.
A harmadik fejezetben aztán megtudjuk, hogy Rickman, Anael legjobb barátjává avanzsálta magát egy év alatt, amiből egyébként semmit nem éreztem, mert a tanár ugyanolyan morcos és távolságtartó a csajjal, mint az elején. Csupán Anael nyomul, ott is alszik nála, ami szintén nem fura… Egyre bizarabbá válik a történet, de még nincs vége. Az éjszaka közepén Anael felkel, aztán amikor Rickmant (akit már Patricknek hív) nem találja maga mellett az ágyban, felkel. Ezek után találkozik a gyilkossal a konyhában, aki valamilyen oknál fogva nem koncolja fel ott helyben, hanem csak ráijeszt. A fekete madár névre hallgató elkövető, egy számsort firkál a csempére, amiről nem tudunk semmit, nem írod le a számokat, pedig érdekelt volna. Később kiderül, hogy lényegtelen is, mert segítséget kér a haverjaitól, elrángatja őket az éjszaka közepén a tanár házába (és senki nem kérdezi meg, hogy Anael miért tartózkodik ott), az egyik zseni barátja pedig megfejti a számok jelentését. Koordináták. Ennél sablonosabb nem is lehetne.
A következő fejezetben megtudjuk, hogy pontosan miért nem járnak iskolába. Elküldték őket pszichoterápiára, de közben vígan flangálnak a városban, mint akiknek semmi bajuk sincs, a tanár meg szimplán gyanúsított, gondolom, azért nem tanít. De nem költözött el a városból, így elég könnyen le lehetne nyomozni, amit nem tesznek. Igazán élethű.
Miután megfejtették a koordinátákat, természetesen mindenáron oda akarnak menni, mert miért ne. Ez a rész elég viccesre sikerült, főleg a fogalmazás miatt megint.
„– Nekem valahogy nincs kedvem megöletni magam. – felelte hűvösen Patrick, amire mindenki lelombozódott…” -> a picsába, a tanár nem akarja megöletni magát. De kár :D
„– Lehet, hogy visszakapjuk Calebet, vagy bármi mást vele kapcsolatban…” -> esetleg egy elfullajtott végtagot, vagy csonka fület…
Persze ezek után felkeresik a helyet, egyenesen belesétálnak a fekete madár csapdájába, igen okosan, majd következik egy erősen a Fűrészre hajazó jelenet. A gyilkos magnón tájékoztatja őket, hogy kitalált számukra egy hazugságot, amik a névre szóló borítékokban vannak, ám az egyik közülük igaz. Be kell vallaniuk a legmocskosabb bűnüket, vagy másnapra az egész város megtudja. Nagy fenyegetés. Itt leszakadt a pofám, ugyanis kiderül, hogy miközben Anael Calebbel járt, lefeküdt a tanárával. Téptem a hajamat. Hány éves a kiscsaj amúgy? Ezek után kapnak egy videót Snapchaten (!), amin Anael és Ricman látható. A gyilkos követi a trendet, bár a magnó most már ódivatúnak számít, így üti egymást a kettő. Az utolsó, ötödik fejezetben kapunk egy visszaemlékezést, amikor megtörtént az eset, karácsony estéjén. Eléggé morbid, ha elképzelem, hogy egymásra izgulnak.
Valami újat akartál alkotni, ám ez nagyon nem jött össze. Klisés elemeket pakoltál egymásra, amik abszolút nem illenek össze. Egy jó kis thrillert lehetett volna összehozni belőle, a kivitelezéssel azonban teljesen elszúrtad. Elkapkodott, hiányos, nincs meg az a felfokozott hangulat, aminek kéne lennie. Egy gyilkos mászkál a városban, de ők erre irreálisan reagálnak. A karakterek nincsenek rendesen kidolgozva, a történet sem, a fogalmazásról nem is beszélve!

Fogalmazás: Rengeteg hiba van benne, azokon túl, amiket már leírtam fentebb. A prológusban például igeidőt váltasz, múltból jelenbe: „Felismerem már…” Rendszerint, amikor megjelent a tanár, dőlt betűvel nyomatékosítottad is: Ő volt az. Minek? Egyértelmű!
Roppant zavaró volt, hogy a számokat így írtad: „egy 5perc”, „egy 10 perc” -> nem jó! Akkor most egy, vagy öt perc? Amúgy is betűvel kell kiírni! Ez az összes fejezetedre igaz, bár a vége felé, már kevesebb volt, azért még akadt: „2 legnehezebb könyvet”, „2 név”, „hajnali 5órát”
A tanár úrnál mindig lehagytad a névelőt, a nagybetűt pedig indokolatlannak éreztem, hiszen nem ez a neve, bár nem mindenhol használtad.
„A fotón tanár úr volt egy szőke hajú hölggyel. (…) Tanár úrnak…”
A bemutatásokkal is bajban voltál. Ez így nem jó: A ház kicsi volt. A kocsiban hideg volt. Ezek a tőmondatok megakasztják a szöveget, és szárazak, semmilyenek.
Ismétlések: „Elég régi lehetett már. Néhol kopott volt és a közepén látszott, hogy több helyen elszakadt már…”
 „Megvártam, amíg Tanár úr bezárja az bejárati ajtót, majd beszálltunk a kocsiba és döcögősen elindultunk. A kocsiban rettenetesen hideg volt.” –> amúgy is minek van dőlttel szedve? A bejárati ajtónál rossz a névelő, a tanár úrnál meg nincs, plusz nem kell a nagybetű.
„Amíg rajtam volt vagy három réteg ruha, addig Mr. Rickman csak egy fekete hosszú ujjú póló és egy nadrág volt…” -> Rickmanen
„Lecsuktam a szemeimet, abban a reményben, hogy minél hamarabb eltudok aludni. A világon most semmi nem tudott annál nagyobb biztonsági érzetet nyújtani, mint az, hogy itt fekszem Patrick mellett.” -> biztonságérzetet, a szemem egyesszám és az el tudok külön írandó
„Próbáltam rájönni a számok jelentésére, de nem jutottam sok mindenre, de ismerek valakit…”
Rossz megfogalmazások:
„időjárta parketta” -> mintha konkrétan az idő járt volna a parkettán
„egy bögre valami” -> ?
„Hirtelen a kínos csöndet lehetett érezni a levegőben.” -> nem lehet a csöndet érezni a levegőben
„ma van a dolgozat napja” -> az egész nap csak a dolgozatról szól?
„Fekete pestisdoktor öltözetet viselt.” -> az milyen?
„A levegővételem még jobban ismét felerősödött.” -> A légzésem még jobban felerősödött.
„Mindenki egyhangúan szállt ki a régi Fordból.” -> hogy kell egyhangúan kiszállni egy autóból?
„Az idővel nem törődve feloldottam a telefonomat, rámentem a híváslistára, megkerestem annak az embernek a számát, aki talán tudhat valamit mondani azokról, amik a konyha csempéjén díszelegnek.” -> miért nem nevezed nevén az illetőt? Felesleges ez a titkolózás.
„Odasétáltam hozzá, mire ő rám nézett, amolyan ez elég random tekintettel.” -> az milyen?
Olyan a fogalmazás, mintha csak egy barátnődnek mesélnél Facebook-chaten. Nem éppen jó így.

Helyesírás: Rendszeresen elfelejtettél a mondat végi pont után szóközt tenni, a párbeszédek helyesírása is rossz volt. Nem kell pont például egy ilyen mondatnál: „– Nem, sokkal rosszabb vagyok annál. – mosolygott.” Ez egy mondatnak számít, így az írásjel csak a mosolygott után kell. Viszont, ha így írnád: – Nem, sokkal rosszabb vagyok annál. – Elővett egy bögrét a szekrényből. Ez már külön van.
„utca lámpa” -> utcai lámpa

Szereplők: Sokat nem tudok róluk írni, mélyebb benyomás hiányában. Nem viselkednek élethűen, Rickman egyenesen undok a lánnyal. Nem elég, ha csak leírod, hogy a legjobb barátok, éreztetni is kell, hogy azok. Amit már írtam: csak Anael nyomul rá, de ez inkább apakomplexus, mint valódi barátság. Senkit nem tudtam rendesen megismerni, még a főszereplőt sem. Papírszagú karakterek, semmi plusz tulajdonságuk nincs, ami kiemelné őket az átlag közül.

Összegzés: Az egész sztoriból, csak az ötödik fejezetben tálalt karácsony cinikus leírása tetszett, egyébként az egész elnagyolt, irreális, a hibák meg jócskán lehúznak az értékéből. A hatalmas időbeli ugrással bukott az egész, pedig addig sem állt valami stabil lábakon. Azt javaslom, hogy gondold át meg egyszer, fejlessz a fogalmazásodon, és kezd elölről. Ha igazán kitartó vagy, szeretsz írni, akkor jó lesz a végeredmény :)

Ha osztályoznom kéne, akkor elégtelen :/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése