2016. március 21., hétfő

Kritika- A vámpír nem jár egyedül



Sziasztok! Most egy befejezett bloggal érkeztem, amit Szinyke írt. Előre szólok, hogy ha valaki ez alapján a kritika alapján szeretné megítélni, vagy elolvasni a történetet, azoknak ez a bejegyzés valószínűleg spoilereket tartalmazhat, bár igyekszem nem lelőni a poénokat. Általában tíz fejezeten szoktam magam átrágni, ha ilyen hosszú egy blog, de már történt velem ilyen korábban is (Szerelmem a mostohatesóm), hogy úgy belelendültem, muszáj volt végigolvasnom.

Kinézet: Magával a designnal semmi bajom nem akadt, egyedül a bejegyzésekkel. Egy idő után vibrálni kezdett az egész előttem, ugyanis bordó alapon vannak a világos betűk. Ha elfordítottam a fejem a monitortól akkor csíkosan láttam a világot :D Plusz a fejezeteknél van amelyiket nem tudtam megnyitni, mert a blogger irányítópultját hozta be, ezért vissza kellett keresnem a részeket. Nem okozott nagy problémát, csak kellemetlenséget.

Történet: A fülszöveg annyira nem fogott meg. Egy történet a tucatból. Belekezdtem az olvasásába, és én lepődtem meg a legjobban, de élveztem. Sokat nevettem a képtelen szituációkon (Például amikor Alice lerobban a határban :D), és a sokszor vicces párbeszéden („Hány éves vagy?” „Háromszáz.” „Nem nézel ki annyinak.”).
A prológus kísértetiesen hasonlított a Vámpírnaplók elejére, aztán meg is találtam a kapcsolatot, amikor Alice a Vámpírnaplókat olvasta :D Milyen lehet már egy háromszáz éves vámpírként ilyet olvasni, amit ember írt róluk, tele fals infókkal?
Tetszett ahogy megoldottad a „szabadban közlekedést”, meg amikor Alice bennragadt a suliban, mert a kezdeti felhős idő után kisütött a nap :D Az is egy pirospontot ér, hogy emberi vérrel táplálkoznak, és nem olyan békések, mint mondjuk az Alkonyatban. (Feltűnően sokat szidtad benne az Alkonyatot :D) Igazán jó ötletnek tartottam egy új vámpírfaj, a Lamia behozását, meg a védelmező gyűrűt (bár az kaphatott volna több szerepet is). Számomra kicsit fura volt, hogy a vámpírok is szülhetnek életükben egyszer, de az még elmegy, megmagyarázható. (Ám ha azt nézzük, hogy halott a szervezetük... Mindegy, ne menjünk bele.)
A sztori elején nem értettem, hogy Alice miért is jár iskolába, de ezt is többé-kevésbé megoldottad. Mondjuk nem volt neki fura, hogy hirtelen kap egy levelet, egy olyan iskolából amit nem ismer, és nem is jelentkezett? A helyében én utánajártam volna a dolgoknak.
Kifejezetten szerettem azt a feszültséget, ami Alice és Jack között volt. Teljesen átéreztem az iróniát, amiért Jack a tanára, holott egy szinten álltak mondhatni. (Külön jó volt, amikor a lány világháborús dolgozata elégtelen lett, és Jack után futott, hogy mi ez már? "Hiszen tudom, mind a ketten ott voltunk, láttuk." -> Jogos :D)
Roppant jónak találom, hogy visszautalgatsz a múltra, például Alice hippikorszakára :)
Az a meglátásom, hogy hosszú volt az eleje, a bevezető rész, amíg beindulnak az események, és a végét pedig hamar lezavartad. Ez valószínűleg azért lehet, mert nem gondoltad át egybe a sztorit, csak írtad, ahogyan jött (amit írtál is az utolsó bejegyzésben). Én egy utólagos szerkesztést ajánlanék a történetnek, kicsit kipofozni az elejét, összerakni a cselekményt, mert a hirtelen ötletekből jött megoldások (Alice mint anyuka, Alex többet érez Sandra iránt) nagyon érződnek benne. Nem kaptak kellő felvezetést, pedig fontos. Ebben a blogban annyi potenciál van, érdemes lenne jobban összerakni, mert most kicsit nyaklik-nyeklik mindenfele. Összeszedtem fejezetekre lebontva azokat a dolgokat, amiket én hibaként értékeltem.
Furcsálltam, amikor Alice az elején előadja, hogy milyen sanyarú sorsa volt, a patakban fürdött, de azért előveszi az iPodját :D Nekem ez annyira visszásnak tűnt, mintha valaki előadná, hogy mennyire nem tud enni, de azért a Nike cipő ott virít a lábán például.
Az első fejezetben kicsit sem feltűnő, hogy Jack kiküld mindenkit a teremből, csakhogy beszélhessen Alice-szel, és több, mint furán viselkednek egymással.
„... remélem nem fog az irodámban ülni még egyszer, bla bla bla... – hadarja unottan.” -> Tényleg így beszélne egy igazgató? Itt azért eléggé ráncoltam a szemöldököm.
Érdekelne, hogyan ejti „transzba” Alice az áldozatait. Egyáltalán mit értesz transzbaejtés alatt? Végig nem tisztáztad.
Alex szemszögénél volt amikor újra leírtad a jelenetet, amit már Alice-szel bemutattál. Nem kell, tök felesleges, át is ugrottan. Kettő volt. Az egyik egy töriórás rész, a másik pedig Alice-éknél, amikor először beszélgettek.
5. fejezet: „– Nos, ha nem jöttetek volna rá, a mai óra tananyaga a kosárlabda.” -> Hogyan lehet tananyag a kosárlabda? :D Értem, hogy mit akartál írni, csak érdekes a megfogalmazás.
Furcsa volt, hogy Jack Ms. Georgának hívta Alice-t, közben pedig tegezte végig, kivéve egyszer: „Már csak fél órád van megírni a tesztet. És ezt meg is tudja írni...” -> Miért magázza? (A félkövérrel szedett szóismétlés.)
A 7. fejezetben Alex hazavontatja Alice kocsiját, mert lerobban a határban. Itt csak az a probléma, hogy a lány Alex mellett ül, amíg a vontatott kocsiban nincs senki, pedig kéne! Ki fog akkor kormányozni, amikor fordulnak, vagy ha az első kocsi fékez, akkor így simán belecsúszik hátulról a másik.
A 9. fejezetben Alex csodálkozik azon, hogy Alice tegezi Jacket, de kérdem én: eddig nem tűnt fel neki? Már a kezdetektől fogva tegezték egymást.
A 11. fejezetben Alice miért vázolja fel a helyzetet az ájult Alexnek? Teljesen felesleges.
Alex meg Sandra egész gyorsan elhitték, hogy léteznek a vámpírok. Sőt, Sandra nagyon jól fogadta, ami nem volt valami élethű. Te mit szólnál ilyen helyzetben? :D Mindig erre gondolj. (Viszont igazán vicces volt, ahogy a két villával bohóckodtak :D)
Sajnáltam, hogy nem írtad le Alice vacsoráját Alexéknél. Jó kis jelenetet lehetett volna összehozni. Amikor a szülők olyan hangosan beszélgettek a lányról, hogy Alex hallotta az ajtón keresztül, az szappanoperába illő rész volt :D
Alice miért hagyta, hogy bevigyék az őrse, amikor simán megbabonázhatta volna a rendőrt, hogy ne tegye, és ne büntesse meg. Ez a legjobb a vámpírlétben.
A vámpírbárnak lehetett volna egy frappáns neve, valami véres. Amúgy nem is nevezném bárnak, inkább étteremnek, mivel a vér az kaja. Jól átadtad a szörnyűséget, ami ott történt, viszont Alice és Jack csókjelenete mellett nem mehetek el szó nélkül. Menekülnek, jönnek a vadászok, erre ezek leállnak csőrözni. Értem én, hogy a halál küszöbén vannak, és minden egyes másodpercet ki kell élvezniük, de nemár. Utána találjanak egymásra, ne közben.
Túlságosan gyorsan történnek Sandra körül a dolgok. Ezeket rendesen fel kellett volna vezetni, hogy az olvasó átérezze, nem csak így. Ráadásul nem értem, hogy miért került méreg a szervezetébe. Ez is valami Lamiás dolog? Nem volt világos.
A 28. fejezetben a feléig nem tudni, hogy a temetőben Alex kivel beszél. (Megjegyzem, jobban örültem volna, ha Sandra végleg úgy maradt volna. Már a könyökömön jön ki, hogy mindenki feltámad :D)
A legmagasabbra akkor húztam a szemöldököm, amikor kiderült Alexről az igazság. Na ne! Csak ennyit tudok mondani. Az egész annyira bizarr, ráadásul Alice annyira gyerekes, nem lehet pont ő az anyja... Ezzel egyáltalán nem voltam kibékülve. Kérdeznék valamit: Menekülés közben, hogy lehet elveszíteni egy gyereket? Csak úgy kíváncsiságból.
Alexnek miért nincs kulcsa a saját lakásához? Mikor költözött el otthonról? Ezek a dolgok valahogy elkerülték a figyelmemet.
A csatajelenetek jók voltak, csak egy kicsit kusza, egybefolyt az egész.
Ezek ellenére élveztem az olvasását, jól szórakoztam közben. Nagyon sok jó ötlet volt benne (szurokfű, a gyűrű), csak ezeket jobban ki kellett volna fejteni. Sajnos inkább Jackken volt a hangsúly, és már kezdem unni, hogy a szerelmi szál mindig háttérbe szorítja az izgalmas dolgokat. Nem csak nálad, hanem úgy általában. Hatalmas nagy fejlődést tapasztaltam a 33. fejezettől, ahol már igazán komolyan vetted a történetet, ám ez nem tett neki jót, csak a leírások szintjén. Pont azt szerettem benne, hogy rettentő idétlen és abszurd az egész :D (Valahol mégis örültem neki, mert érződik, hogy fejlődőképes vagy, és ez jó!)

Fogalmazás: Nem a legfényesebb, sajnos. Először a szóismétléseket írom le, de a végén már nem gyűjtöttem ki. Zárójelben az a szám található, amelyik fejezetben találtam, a szavakat pedig félkövérrel szedtem.
„Egy farmer van rajta, kék kockás fehér inggel, a nyakában egy nevetséges fekete-kék kockás nyakkendő van. Az ősz hajában még látszik egy-kettő az eredeti sötétbarna hajából, de a szürke már sokszoros túlerőben van.” (1)
Odarohanok a padunkhoz, felkapom a táskám és kirohanok.”, „és észre veszem, hogy a szemében féltékenység csillog, és ez tetszik, nagyon.” (2)
Kimegyek az előszobába, felkapom magamra a bőrdzsekim. – Szia anya, elmentem! – kiáltom, majd kimegyek.” (4) -> Új sorban kell mindig kezdeni a párbeszédet.
„A magasságom meg van hozzá, meg igazából szeretem is ezt csinálni. Igazából a fizikai dolgokkal sosem volt gondom.”, „...és én elég jók vagyunk kosárból, és mi rengetegszer játszunk együtt, és mindig nyerünk.” (5)
„Nem maradhatok ott, mivel suliba csak mennem kell, mivel, ha nem megyek...” (6)
„A többiek mind kikerekedett szemmel néztek rám, kivéve Jacket, mivel ő rám sem néz.” (6) Ráadásul itt még igeidőt is váltottál, múltból jelenbe.
„a reggeli zuhé következményében elázott, a lapjai összeragadtak, a betűk összemosódtak” -> Következtében! (6)
„Hetek óta állandóan éhes vagyok, de a kaját nem kívánom, de amikor eszek, akkor meg a hányinger kerülget.” (10)
De akkor nem lenne ilyen felkészületlen. De amiket elmondott, az is minden összefügg... De a felkészületlenségét viszont nem magyarázza meg” (11)
„Órák után a kocsimnál várom Sandrát, a kocsimnak támaszkodok...” (23)
Voltak olyan érdekes mondatok, ahol csak pislogtam, és próbáltam értelmezni:
„Tudom, hogy el kell onnan tűnnöm, de azt nem, hogy mi lesz, hogy ha nem” -> Micsoda? (5)
„Utasítom a fogam, hogy menjen vissza a helyére.” (14) -> Utasította a fogát?
„De mi lesz Aliceszel, nem zavarja, hogy amíg ő beteg, addig mi ketten megyünk valahova.” -> Mégis hova mennek? Amúgy hiányzik a végén a kérdőjel. (23)
„– Nem magamtól jöttem – remélem végül...” (28)
Fogalmazás-és értelmezésbeli hibák:
„Nem szeretném az egész napom idezárkózva tölteni.” -> Inkább bezárkózva. (1)
„Megkordul a gyomrom. DING DONG! Nyitom! – mondom...” -> DING DONG? :D, Jobb lenne mondjuk, ha megszólalna a csengő, vagy ilyesmi, mert így nem jó. Ráadásul olyan, mintha a hasa mondaná hogy ding dong. (3)
„Végül megjön mr. Wates egy kosárlabdával a hóna alatt. Kosarazni fogunk.” -> Igen, egyértelmű. (5)
„Komótosan mind elővesszük a táskánkból a könyveimet.” -> Mindenki Alice könyveit veszi elő a táskájából? (6)
„Mivel még nem kaptam szekrényt, vagy, mi annak a neve...” -> Igen, az. Szekrény. (6)
„Gyors megfordulok” -> Gyorsan! (9)
„Még sosem voltam ilyen bemutatkozós vacsorán.
1.) Nem vacsorázok,
2.) Csak Jackkel jártam...” -> Ne szedd pontokba a mondandódat, mert így nem jó. (15) Ha lehet, akkor mondatokat alkoss.
Találkoztam már néhány olyan bloggal, ahol szintén kiírták, de ez amatőr. -> BRR, Upsz, Hoppá és társaik. Kerüld az ilyen megnyilvánulásokat.
Nincs olyan szó, hogy farkas szemezés. (19)
A fogalmazásod roppant kezdő, de ez nem baj. Ahogy írtam, megmutattad, hogy képes vagy a fejlődésre. Rengeteg írást/olvasást javasolok, sokkal több leírással, környezetbemutatással, mert azok hiányoznak. Bővíteni kellene a szókincsedet a választékosabb fogalmazás érdekében.

Helyesírás: Itt is bőven akadtak gondok. Az érzem szót mindig rosszul írtad. Nem tudom miért, de folyton érezem lett belőle. A párbeszédek helyesírása sem volt jó. Nem kell pont a mondat végére akkor, ha a gondolat jel után folytatódik. -> – Elmentem a boltba – szólt George. -> Itt csak a név után teszünk pontot, mert egy mondatnak számít. Viszont ha így írod -> – Elmentem a boltba. – A fiú levetette ázott kabátját. -> Kell a pont a boltba után, a következő mondat pedig nagy betűvel kezdődik.
A nevek ragozásában is bizonytalan voltál, de az Alice-nél mindig kell kötőjel, mert „e”-re végződik. Az O’Donnelt nagy o-val kell írni, ahogy a Mr. és a Ms. is nagybetű!
Elírások: „A torkomból mély állatias mozgás tör fel.” (10) Jót nevettem, ahogy ennél is: „Hát iszonyú pocsékul mézek ki.” (38), „még mielőtt még végig gondolnám” (23) Plusz egybe van a végiggondolnám.
„Közelebb lép hozzám, a megtámasztva mellettem.” (27) -> Kimaradt egy szó, így értelmetlen.
„Swarcenegger” -> z-vel! (31)
Egybeírandó szavak: észreveszem, ránézek (2), visszaalszol, szemforgatva (4), rájöttél, négyzetméter (21)
„ilyed” -> ijed!, „viszhang” -> visszhang, „nállam” -> nálam
A vértócsa az egyesszám.
Ezeken kívül még nagyon sok olyan hiba volt, ami figyelmetlenség miatt került bele. Kisbetűvel kezdődő a mondatok, hiányos szavak, ilyesmik. Ezeket egy alapos átolvasással orvosolni lehet.

Szereplők: Sajnos az a meglátásom a karakterek terén, hogy a két főemberünk sablonos. Alice, aki úgy viselkedik, mint egy tipikus tinilány (a háromszáz éve ellenére!). Lázad, nagy szájú, de közben fülig szerelmes. A párja Jack, a sármos, kissé gúnyos férfi, aki szintén fülig szerelmes. Harminc blogból húszban ez a felállás körülbelül. A mellékszereplők pedig semlegesek. 2D-s karakterek, akiket nehezen tudtam elképzelni hús-vér emberekként, annyira érződik rajtuk, hogy mesterségesek. Egyedül krízishelyzetben erőltetnek ki magukból valami normális reakciót. Sandra és Linda a végén mutatják meg, hogy nem csak bábok, és mást is tudnak az elfogadáson, és a mosolygáson/aggódáson kívül csinálni. Josht szinte nem is ismerheti meg az olvasó behatóan, Alex pedig a történet háromnegyedéig semmi igazi érzelmet nem mutatott, a zavarodottságon kívül. Úgy vettem észre, hogy csak az alapérzelmeket használtad fel, nem kereszteztél, nem ástál mélyebbre. Alice az esetek nagy részében dühös volt, vagy a „tele a tököm az egésszel” hozzáállással küzdött.
Érdekes módon Morton fogott meg a legjobban. Sajnálom, hogy ilyen kérészéletű volt a szerepe :/
Általában az emberek nem csupán haragudnak, meg boldogok. Kevés esetben éreznek ilyen tisztán. Sokszor több érzelem cikázik bennük, vegyesen, néha megkülönböztethetetlenül. Nem olyan egyszerű karaktert alkotni, írtam erről egy cikket, ha gondolod, olvasd el :) Linkelem majd a végén.
Ezen kívül, ahogy már írtam, élveztem Alice és Jack évődését, mert érződik, hogy közös múltjuk van. Sokkal jobban bírom az olyan szereplőket, akik már ismerik egymást, mert így olyan, mintha én is ismerném a köztük lévő kapcsolatot. Nem csak a sötétben tapogatózunk, hanem alapból kapunk egy párost, rájuk lehet építeni.

Összegzés: Így a végére még leírnék néhány észrevételt. Gyakran kezdted új sorba a mondatokat, volt, hogy minden mondatot. Ne nyomkodd annyit az entert, csakis a bekezdéseknél, amikor új gondolatot vezetsz fel. Ha még folytatódik az előző, akkor írd folyamatosan.
Nem díjazom, ha valaki teletűzdeli képekkel a bejegyzést, főleg ne giffel! Teljesen felesleges, nem kell.
Igazán jól zártad a történetet, talán az epilógus nem is kellett volna, ahogy a prológus sem, de ezt rád bízom. Ahogyan Alex is lezárt egy korszakot, úgy zártad te is az egészet. Ügyes! Én azért még vártam, hogy kiderüljön, mitől más Sandra, mint a többiek.
Tele van apró kis újításokkal, amiket díjaztam. Fentebb is említettem a szurokfüvet, ami megbénítja a vámpírokat. A gyűrűt, ami megvédi, azt, hogy belevettél egy új fajt, a Lamiát. Hatalmas pirospont. Amit viszont még nem mondtam, az a rózsaszín könny, ami szintén egyedi, tetszik :)
Kikapcsolódás volt az olvasás, de mégis hármas alát adok rá. Sokkal jobb, mint a Mennyben született című történeted. Azt javasolnám, hogy a csattanó a végén, a vadászok csapdája jobb felvezetést érdemel. Már ezért is megérné átszerkeszteni, komolyabban megcsinálni.

Sajnálom, hogy ennyit kellett rá várnod, de mégiscsak közel 40 fejezetről van szó. Még tudnék róla beszélni, de ennyi szerintem elég :) Sok sikert a továbbiakban!

Karakteralkotás

4 megjegyzés:

  1. Szia! :) köszi, hogy átrágtad magad a negyven fejezeten, és ilyen részletes véleményt írtál róla, nagyon köszönöm. A hibákat megpróbálom kijavítani, és tényleg érdemelne egy alapos átírást...
    Vicces, hogy neked is Mosrton volt a szimpatikus, a barátnőm konkrétan kinyírt, amikor őt kiírtam :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, talán ő alaposabban kidolgozott, mint a többi, ami fura, mert tényleg csak néhány fejezetben szerepelt :) Én is csodálkoztam, hogy ezt most miért kellett? :D

      Törlés
  2. Jézus Atya Úr Isten! :D
    Csak nézelődtem a blogodon (a legújabb Országok Viadala kritikád kapcsán), és láttam, hogy írtál az én régi kis blogomról, mondom elolvasom. Hát, minden tiszteletem, hogy átrágtad magad a történeten, nekem másfél év alatt nem sikerült egybe elolvasnom :D
    Olyan jókat röhögtem a megjegyzéseiden, főleg amiket a szóismétlésekhez meg az egyéb hibákhoz fűztél (meg hát a hibás mondataimon is jól szórakoztam...). Felüdülés volt olvasni a kritikádat, szerintem fel is ébresztettem a családot a nevetésemmel. Na mindegy xD
    Mondjuk, annak örülök, hogy neked tetszett (bizonyos része), bár kétlem, hogy valaha újra fogom írni, szerintem megmarad az "első befejezett történetem"-nek, és elrejtem szépen az internet meg a gépem egyik rejtett bugyrába, bár, ha valaki kérdezi, majd beszámolok, hogy igen, volt ilyen is, csak elolvasni nem fogom engedni neki :D

    Puszi,
    Szinyke, akinek feldobtad az estéjét ;)

    VálaszTörlés
  3. Ó, hát szia újra :D Örülök, hogy így másfél év távlatából is megnevetettelek :D Emlékszem a sztorira, most hogy így újra elolvastam a kritikát :D Tényleg érdemes lenne foglalkozni vele ;) Ahogy olvastam a másik sztoridat, valóban fejlődőképes vagy, ebben nem tévedtem :) Köszi, hogy megint írtál <3

    VálaszTörlés