2015. december 13., vasárnap

Kritika - Vivien

http://feljegyzesekotvenbol.blogspot.hu/


Kinézet:
Engem egy az egyben elvarázsolt az összhatás. A fejléc egyenesen ámulatba ejtő, legalábbis szerintem nagyon ott van. A szöveg jól olvasható, a modulok mennyisége is teljesen ideális. Hangulatos, ettől az ember kedvet kap az olvasáshoz. Szép munka!

Történet:
Az 50'-es években játszódik, ami már önmagában különlegességnek számít Bloggerföldén. A prológusban már egy rövid képet kapunk Vivienről, aki híres színésznő, és egy újabb filmbéli alakítást vállal el egy ugyancsak híres férfival a főszerepben.
Már a megbeszélésen kapcsolatba lépett Oliverrel, kisebb üzengetések formájában, ami tulajdonképpen nagyon tetszett. Olyan természetes volt. Az egész történetet könnyednek éreztem, és végig kellemes érzés volt az olvasása. 

Fogalmazás:
Gördülékeny, könnyed és szép! Hosszú, összetett mondatokat tartalmaz, néhol egy egy tő mondat is előfordul, de egyáltalán nem válik darabossá ettől.Tetszik az író stílusa. Végig gondolt, nem túlbonyolított a szöveg. Egyedül, ami szemet szúrt, az a csapongás az időben. Az elején elvétve találtam, később ez megsokasodott az első fejezetben, a másodikban nem találtam, vagy csak annyira kevés volt, hogy már nem vettem észre, mert a történetbe temetkeztem. Ez csak azért zavaró, mert eddig folyamatosan múlt időben olvastam, majd egyszer csak megjelent pár jelen idejű részlet, és ez váltakozva előfordult egy mondaton belül is. Azt szoktam tanácsolni, hogy néhány ilyen belső jelen idejű gondolatot érdemesebb lenne dőlttel szedve írni. Így nem rontja annyira a szöveg összhangját.

Ezt a részletet azért másoltam be, mert számomra fura a szórendje:
(...)-, csak gondolkodtam butaságokról. 
Két alternatíva fordult meg a fejemben:
-, csak butaságokról gondolkodtam.
-, csak gondolkodtam, butaságokról.
Az utóbbinál annyi a különbség, az eredeti mondathoz képest, hogy a vessző miatt egy kis szünetet tart az olvasó, így érzékeltetve, hogy ugyan egy mondathoz tartozik a szó, de mégis különálló a másik mondattagtól.


Helyesírás:
A helyesírással meg voltam elégedve. Még elütést sem véltem felfedezni. Viszont sok helyen láttam "és" helyett "s"-t. Régen én is használtam, de mint utólag kiderült a kettő nem egy és ugyanaz!

Részlet, a debreceni egyetem magyar nyelvtudományi tanszékének évkönyvéből:
„Az és és s közötti különbséget nem tudom, érzi-e mindenki, de bizonyos, hogy megvan, ha a beszélt nyelvben nem is, az irodalmiban igen. […] Mert az és oly beszéd-darabokat köt össze, melyek mondatbeli szerepe egynemű és egyenrangú”, továbbá: „az s kötőszó helyén, mely nem párhuzamos, egyen rendű tagokat, hanem egy bizonyos haladó, szaporító sorozat tagjait köti össze s egy, az előzményekhez némi önállósággal csatlakozó új tagot vezet be. Az és: átjáró, mely a két part egymagasságú pontjait köti össze, az s szerepe inkább a csónakéhoz hasonlít, mely átvisz ugyan, de az áramlás irányában kissé tovább is halad."

A vesszők rendszerint jól lettek kitéve, de több helyen is felfigyeltem arra, hogy ez elmaradt a "ha" szócska előtt. Pedig a "ha" elé mindig vesszőt kell tenni, mert tagmondatokat választ el.

Ők akkor is boldogan dalolnak az öreg fűzfán ha csak egy szál hálóingben jövök ide ki.

- Tetszik a történet, de mi van ha nem tudom hitelesen játszani? - vontam fel a szemöldököm megerősítésre várva. 

Ami még fontos, és a mai napig megoszló véleményt találni róla, hogy a páros szerveket egyes vagy többesszámba kell-e írni? Ugyanis többször figyelmeztettek engem is, hogy nem szemei, hanem szeme és nem kezei, hanem keze. Bár ha azt nézzük, akkor mi van azzal a mondattal, hogy Kit látnak szemeim? 
Kutakodtam ez után, és arra jutottam, hogy írásban jobb, ha egyes számban használjuk, viszont a beszédben mind a két forma elfogadható.
Szemeivel-> szemével

Szereplők:
Vivien: Az Elfújta a szél c. film szereplője, híres színésznő. Lehengerlő vidámsága és életereje tükröződik a történet során, viszont csalódottság is ott lappang az életében, a férje miatt, aki egyre jobban elhanyagolja a nőt.

David: Vivien férje, és egyben politikus is. A fejezetek során egy nagyon karrierista embernek tűnt, aki csak a munkával foglalkozik, de azzal maximálisan. 

Oliver: A nőcsábász színész, aki pillanatok alatt magába bolondítja a nőket. Szimpatikus karakter, és külön tetszett a férfi stílusa. Magabiztos, laza, tisztelettel beszél Viviennel, miközben piszkálódik vele, ráadásul kék szemű!

Greta: Vivien asszisztense, akiről azt olvastam, hogy kicsit van rajta felesleg, de a kitett karakter képeknél egy nagyon szép és vékony nőt láttam. Úgy vettem észre, hogy Greta egyben Vivien jó barátnője is.

Picit több karakter leírást javasolnék, mert például az említett Romyra azt hittem, hogy férfi. Pár mondattal arrébb jöttem rá, hogy régen barátnők voltak, így ez esettben Romy egy nő. 

Összegzés:
A történet összességben nagyon tetszetős! Amit hiányoltam azok a leírások, mert azzal még jobban korhűvé lehet tenni. Én szívesen olvastam volna, hogyan nézhetett ki akkor Hollywood, milyen lehetett Vivien háza, milyen divat volt akkoriban, hogyan hordták a hajukat, és miket viseltek az emberek? Nagyon sok minden kihozható ezzel az 50'-es évek választásával, érdemes lenne kihasználni. 
Mivel nagyon tetszett, de azért minimális tökéletesítésre szorul, így egy négyesre osztályoznám ezt a művet!




2 megjegyzés:

  1. Nagyon szépen köszönöm! Mindegy egyes tanácsodat megfogadom, és igyekszem jobban visszaadni az ötvenes éveket. Hasznos volt! Sok sikert nektek a továbbiakban :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      Örülök, hogy tudtam segíteni :)
      Remélem minél több emberhez eljut ez a történet, mert érdemesnek tartom a figyelemre :)
      Sok sikert hozzá! ;)

      Törlés