2015. december 30., szerda

Kegyetlen kritikák, avagy mi van mögötte?



Sziasztok!
Már egy ideje piszkálja a csőrömet egy olyan vélemény, miszerint porig alázzuk és földbe döngöljük a bloggereket az oldalon. Ez egy picit rosszul esett, mert nem értek egyet. Sőt, még kritikának se mondanám a mi munkánkat, inkább ezek őszinte vélemények, amelyek segíthetnek a fejlődésben. Kedves és segítőkész ember lévén nem hiszem, hogy bármikor is bunkón fogalmaztam volna.
Magam se vagyok egy mindent tudó, profi blogger, de sokat tanultam az elmúlt pár évben, és ezt a tudást felhasználva segítek nektek. Egyszerre mondok pozitív és negatív véleményt. Az se titok, hogy a logikai bakikat, kliséket és a történet vezetést figyelembe veszem, és persze őszintén megmondom, ha valami szerintem nem jó. A tanácsokat vagy elfogadja valaki, vagy nem. Ezt mindenki magában eldönti. 
Ha valaki mégis sértőnek érezte a bejegyzésemet, attól itt és most bocsánatot kérek! 
Tudjátok néma gyereknek anyja se érti a szavát. Szóval szeretném, hogy mindenki őszintén elmondaná, ha valamelyikünkkel gondja van, mert úgy érzem így az igazságos. Nekünk is jobb, ha tudjuk, hogy változtathassunk rajta.

Köszönöm,
Rikki

Sziasztok!
Én is szeretném kérni tőletek, hogy írjátok meg, ha megbántottunk volna valamivel!
Egyre többször kapjuk meg azt, hogy félve írtok nekünk, kértek kritikát, mert mi olyan kegyetlenek vagyunk :D (Rikki által említett hölgyemény szerint bunkók is xD) Soha senkit nem akartam megbántani a véleményemmel, csupán segíteni szerettem volna! Mindig arra törekedtem, hogy megmutassam egy történet jó és rossz oldalát. Mind a kettőt ugyanannyira kihangsúlyozom. 
A mi munkánk az, hogy segítsünk nektek, rávilágítsunk a hibákra, továbbá a legjobb tudásunk szerint tanácsot is adjunk. Nem kötelező készpénznek venni a szavunkat, isten ments :) Természetesen mi is emberek vagyunk, sokszor bakizunk. 
Rengeteg időt szoktam egy-egy blogon tölteni, és gyakran nem a saját szórakoztatásomra. Abba gondoljatok bele, amikor zsinórban olyan rossz írásokat fog ki az ember, hogy tépi a haját. Amikor alapvető dolgokat kell magyarázni, mert még a helyesírással sincsenek sokszor tisztában az írók. 
Persze, mi választottuk, szeretjük is csinálni, de amint már mondtam: mi is emberek vagyunk. 
Csak annyit szeretnék még írni, hogy abszolút nem kell tőlünk félni :) Őszinték vagyunk, nem kertelünk, nem fogjuk babusgatni a kritikát kérőket, mert annak semmi értelme. Az ember azért kér véleményt, mert fejlődni szeretne. Ha nem vesézzük ki alaposan a dolgokat, akkor mi értelme az egésznek? Na, jól van, nem is szaporítom tovább a szót. Nem kivételezünk, teljesen tárgyilagosan állunk hozzá a témákhoz, akkor is, ha olyat kapunk, amit amúgy nem biztos, hogy elolvasnánk. Ilyenkor szoktam objektív és szubjektív véleményt írni. (Ilyenkor az objektívet érdemes figyelembe venni :D ) Nincsenek előítéleteink, ugyanúgy kezdünk neki egy fanfictionnek, mint egy non-fictionnek, egy gimis történetnek, mint egy horrornak, esetleg sci-finek. 
Rosszul esett, hogy ilyen negatív véleménnyel vagytok rólunk, pedig értetek vagyunk, titeket szeretnénk segíteni :) Most már csak ismételgetem magam, úgyhogy ennyi lettem volna. (Még annyit elmondanék, hogy semelyikünk sem kritikus a szó klasszikus értelmében. Nincs róla bizonyítványunk, meg stb, de szívünket-lelkünket beleadjuk. Szerintem ez sokkal fontosabb :) )

Boldog Új Évet Kívánok ;)
Anett

9 megjegyzés:

  1. Én is kaptam már elég bunkó, lehúzó "kritikákat" ilyen "megmondóemberektől", de csak vállat vontam rájuk. Általában azok szoktak ilyen bunkóságokat írni, akik azt hiszik, hogy kemény gyerekek, mert álnév és avatar mögé bújva osztják az észt. Meg azt hiszik, hogy negatív vélemény = nyomdafestéket nem tűrő kifejezések. Én egyszer kértem egy ilyen tagot, hogy legyen szíves, normálisan fejezze ki magát, ha nem tetszik neki, amit írok. Erre jött a "ja, mert neked csak nyalizni, te rühes kis p*csa", meg hasonló "kedves" dolgok. Emiatt van az, hogy moderáció van a blogjaimon. Most már fel sem veszem, mert van, aki így éli ki magát, engem meg nem érdekel. Szóval az ilyen hozzászólásokra magasról tenni, és 1-2 alkalom után az illetőnek elmegy a kedve a bunkóskodástól.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az elején mi is csak vállat vontunk, de azóta egyre észrevehetőbben fogytak a kritika kéréseink, illetve egyre többen írnak félve, és ezt nem tudtuk mire vélni :/

      Törlés
    2. Az igen... Csak gratulálni tudok az illetőnek, aki ilyeneket írt neked -.- Igen, az volt a baj, hogy először mi sem vettük fel, aztán feltűnően senki nem kért kritikát, ha kért, akkor meg az volt, hogy félve :/

      Törlés
    3. Igen, sajnos az ilyen bunkók nagyon el tudják venni az ember bátorságát. Főleg, ha az illető író amúgy is kissé félénk és tanácstalan. A taplókat meg nem érdekli, ha valakinek emiatt egy életre elmegy a kedve az írástól. Ők akkor érzik jól magukat, ha bántani tudnak másokat, mert ők az "okosak", akik mindent jobban tudnak. -.-"

      Én kifejezetten szeretek kritikát kapni, őszinte kritikát, ha kissé kemény is. Hiszen én is őszintén szoktam elmondani a véleményem, mert ugyebár csak így lehet tudni, mi tetszik valakinek és mi nem.

      Törlés
  2. Nos, akkor én is felszólalok, bár neked, Anett, már írtam facebookon, ami talán picit ingerültebbre sikerült a kelleténél. De akkor újra.
    Az Elátkozott hercegnős csajszi volnék. Az én blogomról a kritikát még viszonylag az elején írtad, és bevallom, nem olvastam el előtte egyik véleményedet sem, így nem tudtam, mire számíthatok. Előtted mindenki csupa pozitív dolgot írt, és mint mondtam, nem vagyok már kezdő. Önbizalmam nincs sok, de úgy éreztem, a te kritikád azért túlzottan is erős volt. Sok mindent írtál benne, amiből tanultam. Annak viszont nincs létjogosultsága, mikor olyan szavakat használsz, mint szánalmas és társai. Ez nem objektív, ez olyan, hogy tele van a hócipőd, és ezt azokra vetíted ki, akiknek kritikát írsz. De amúgy azt látom, mikor időnként felnézek, hogy egyre normálisabb stílusban írsz, ami nem tudom, hogy közben alakult-e ki nálad, vagy hogy, de ha hallgatsz a véleményemre, mert én miért ne mondhatnám el, akkor kicsit jobban kiemeled a pozitívumokat. Én most készülök törölni a blogomat, de nem miattad, egyszerűen pont azért, mert fejleszteni szeretném magam általa, és nem akarom, hogy csak úgy random elússzon a semmibe a történetem. És oké, beismerem, lehet, hogy facebookon flegma, idegesítő stílusban írtam, de azért te is tudsz ám rendesen olyan lenni, hogy az embernek elmegy az életkedve!
    Hát, te is őszinte voltál velem, most én is veled.
    Szép évet nektek!
    Annamari

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Természetesen emlékszem rád, és a facebookos üzenetedre is, amire válaszoltam. A teljesség kedvéért elolvastam még egyszer az általam írt kritikádat, és azt kell mondanom, hogy abszolút félreértettük egymást. Facebookon azt nehezményezted, hogy nem jöttem rá: Az elátkozott hercegnő műfaja mese, holott a blogon az van kiírva, hogy kaland, romantikus, fantasy. Ezért más szemmel olvastam a történetedet, mert fogalmam sem volt, hogy mesének gondoltad. Amire céloztál, hogy szánalmasnak és nevetségesnek tituláltam a sztorit, az ebben a formában nem igaz. Azt neveztem nevetségesnek, amikor a 12 éves kisfiú akarja megváltani a világot. Ma volt szerencsém elolvasni M. Gin kritikáját, amivel abszolút egyet értek, mert szinte ugyanazokat írta le, amikre én is felhívtam a figyelmedet. M. Ginnek megköszönted az észrevételeit, míg én tavaly megkaptam az acsarkodást. A barátnőd és a nővéred azt nehezményezte, hogy egyáltalán meg merészeltem említeni a design, pedig arról nem is kértél kritikát. Így van, nem is írtam róla semmit, de a tegnap íródott kritikával már semmi bajuk nem volt? (csak kíváncsiságból) Láttam, hogy nem raktál ki a blogodon a kritikák közé, pedig meg sem tudom számolni hány órát töltöttem a megírásával, de ez nem is lényeg.
    Tudom, hogy indulsz az Aranymosáson, azért törlöd a blogod, de én azt tanácsolnám, hogy nagyon gondold át. Nem könnyű, és sérülhet az ember. Csak akkor vágj bele, ha teljesen felkészülnek érzed magad lelkileg.
    Általában meg tudom ítélni egy történet olvasása közben, hogy azt komolyan gondolják-e vagy sem, én meg ehhez mérten írom meg hozzá a véleményt. Írtam neked, hogy látok benned potenciált, a fogalmazásod jó. Kiemeltem a pozitívumokat, és azt kell mondanom, hogy veled nem is bántam kesztyűs kézzel. Ha érzem, hogy az író igyekszik és komolyan gondolja, ahhoz mérten írom a véleményemet.
    Még annyit írnék a végére, hogy M. Gin kritikája szakasztott mása volt az enyémnek, stílusban és meglátásban egyaránt. Arra mégsem reagáltál rosszul. Lehet, hogy a hónapok alatt megedződtél.
    Örülök, hogy írtál! Tényleg. Így legalább tisztázhattuk ezt az egész dolgot.
    Boldog Új Évet! :)
    Anett

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *Veled nem voltam olyan kemény* azt akartam írni a végén :)

      Törlés
  4. A te kritikádat nem azért nem raktam ki, mert nem volt kedvem, hanem mert a segítőm (igen, aki vakon belefog egy ilyenbe, az nagyjából annyit tud csinálni, hogy megírja a történetet, de szerkesztgetni a blogot már nem) nem igazán ért rá. És igen, Gin kritikájában sok volt, amit te is írtál, csak annyi a különbség, hogy ő a pozitívat jobban kiemelte. Ez az, amit hiányoltam nálad. De nem akarok kötöszködni, ennyi voltam.

    VálaszTörlés