2015. november 19., csütörtök

Kritika- Egy zombi naplója



Nem is tudom, hogy milyen bevezetőt írhatnék ehhez a kritikához. Dominique Know, ha jól tudom neked van a másik blogod, Egy senki naplója címmel. Arról is írtam egy rövid véleményt amire nem kaptam reakciót. Mikor megláttam a címet, ami kísértetiesen hasonlít a másikhoz, arra gondoltam: milyen eredeti. Most, hogy elolvastam a fent lévő nyolc fejezetet, azt mondom inkább, hogy rossz. Eddig úgy áll a sztori, hogy a főszereplő nem zombi, ezért ez a cím félrevezető, ugyanis semmilyen zombi naplójáról nincsen szó benne.
Nem nagyon szeretem a zombis filmeket, mert mindig ugyanaz történik bennük, egy kivétellel. A 28 héttel később kiemelkedik közülük szerintem, az a max. amit ki tudtak belőle hozni. Reméltem, hogy ez a blog meg tud lepni, nem lovagolja meg a jól bejáratott, ezerszer levetített zombifilmek sablonos elemeit. Nézzük.

Kinézet: Lenyűgöző :) Gyönyörű a fejléc, csupán az az emberfej szúrja a szemem a jobb oldalán. Az oldalsávban van „Zombiszámláló” és „Innen jöttetek” modul, amik szerintem feleslegesek, de ami nem lenne felesleges az a fejezetek, hogy ne az archívumból kelljen visszakeresgélni. Hiányzik. Kevés fejezet esetén még elmegy, de ha már húsz lesz belőle, akkor csöppet bonyolultabb. A menüben az oldaladatok helyett be lehetne rakni, hiszen azok fel vannak tüntetve alatta is. A bejegyzések jól olvashatóak :)

Történet: Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ami igazán lényeges. Eddig arról szól a történet, amiről a fülszöveg is tájékoztat. Főszereplőnk, Dominique (kis egópista :D) egy kórházban dolgozik, ő készíti el a leleteket, zárójelentéseket. Nincs megelégedve a munkájával, amit meg tudok érteni. Ezek a jelenetek kifejezetten tetszettek! Hitelesek voltak a sok orvosi kifejezéssel, amiket ügyesen meg is tudtál magyarázni, Dom szimpatikus, egyedi karakter. Az orvosok egy olyan gyógyszerrel kísérleteznek, ami regenerálni tudja az ember teljes érrendszerét. Hatalmas áttörés előtt állnak, az eddig állatokon próbált gyógyszert beadják egy szívbetegnek is. Ám másnapra fura mellékhatások lépnek fel, és a beteg zombivá válik. Innentől kezdődik a vesszőfutás, ki kell jutni a kórházból és biztonságos helyet találni. Mind a kettő sikerül. Összehívja a barátait és menedéknek egy elhagyatott katonai kiképzőbázist választ, ahol elcsövezhetnek egy darabig. Persze most nagy vonalakban mondtam el a sztorit, de részletesebben is ki fogok térni egyes részekre.
Ott kezdeném, hogy néhol teljesen összefolyik a szöveg, nem tagolod bekezdésekre, így nehéz olvasni. A másik az eredetiség hiánya. Az elején azt hittem, hogy ez más lesz, mutat majd valami újat nekem, de ez nem következett be. Most oly’ mindegy, hogy járvány vagy egy gyógyszer miatt válnak élőholtakká az emberek, de azok lesznek, a végeredmény ugyanaz. A menekülés is szükségszerű, a bujkálás is, persze a gyilkolás sem hiányozhat belőle. Viszont a szerelmi szál nyugodtan kimaradhatott volna, mert egyszerűen nem illik bele. Dom egy bizonyos Anna miatt szomorkodik, mikor isten tudja hány zombi akarja széttépni a csapatát odakintről. Én egy kicsit erőltetettnek éreztem. Ilyenkor a túlélési ösztön minden mást elnyom normális esetben, bár nem tudom, még nem kergettek zombik :D Felvetődött az egyik beszélgetés alkalmával, hogy vissza kéne menniük a kórházba, hiszen onnan indult az egész, meg kell vizsgálni a gyógyszert, ami szintén jogos, éppen ezért elcsépelt. Sajnos ebben a zombis cuccban már nem nagyon lehet újat kitalálni, mert mindent feldolgozott a filmipar.
Apró bakikra térnék ki. Az utolsó fejezetben van egy olyan rész, hogy pár ember kimegy élelmet szerezni és csak jó sokára térnek vissza. De ez sem megy olyan könnyen, mert a semmiből, minden előzetes történést mellőzve felbukkan vagy negyven zombi. Először nem is tudtam hirtelen, hogy mi van. Az egyik nő, Anette fent van az őrtoronyban és hívja Domot. A férfi belenéz a kezébe nyomott távcsőbe, majd azt látja, hogy két embere egy fán ácsorog. Itt már ráncoltam a homlokom, hogy miért is másztak fel a fára? Nincs megemlítve, hogy zombik lennének a közelben! Így csak a két férfi van a fán. Dom azonnal akcióba lendül, úgy, hogy azt sem tudom mi a helyzet. Kiadja parancsba: be kell hozniuk két társukat, amíg lelövöldözik a zombikat. Lehet, hogy hülye kérdés, de hol vannak ott zombik? Teljesen békés volt a környék, semmi utalás nem volt arra, hogy fenyegetve lennének! Persze, az oké hogy nincsenek biztonságban, de meg kellett volna említeni akár egy fél mondat erejéig, hogy a zombik néhány órája a rejtekhelyük körül őgyelegtek, ezért Dom aggódik, miként fognak visszatérni a barátai a portyáról.
Az elejétől fogva zavart, hogy mindenki rohadt természetesnek vette a zombik felbukkanását. Nem tudom, azért én néznék egyet, ha szembe jönne velem az utcán egy félig oszló, hörgő valami. Dom meg sem lepődik amiért a kórházi dolgozók váratlanul bezombulnak, neki és az egyik kolléganőjének az ablakon kell kimásznia. Inkább kíváncsi, hogy mégis hogyan történhetett ez. A barátja reakciója volt természetes, aki kapásból nem hitt neki, de ő is túl könnyen megváltoztatta a véleményét. Akármilyen írásról legyen szó, minimális mértékben logikusnak, életszerűnek kell lennie. Ha nem a körülmények reálisak, akkor a szereplő reakciója legyen az legalább!
Feltűnt, hogy mindenki Dom rejtekhelyéhez igyekezett. Mennyire egy rugóra jár az emberek agya :D Ha magamból indulok ki, akkor ott bújok el ahol éppen vagyok, jól bezárkózok, nem pedig kimegyek, és valami romos, város széli katonai központban akarom meghúzni magam. Egy: ki tudja milyen állapotban van. Lehet, hogy amint bemegyek rám szakad az egész, bár lehet, hogy a zombik általi halálnál kíméletesebb. Kettő: Be tudok-e egyáltalán menni? Fogalmam sincs kik vannak ott, hogy van-e ott egyáltalán valaki. Három: el tudok odáig jutni? Megéri kockáztatni, mikor itt a pincémben/padláson kuporogva is túlélhetek? Ezek csak a hirtelen felmerült kérdések. Senki nem hívta például a Robson családot, Gust, Charlest és Annát.
Senki nem pánikol, mint minden normális ember, hanem a szereplők átmennek kommandósokba és teljes természetességgel mészárolják le a zombikat.
Rebecca felbukkanása érdekes volt. Egy tizenhárom éves kislányról van szó, mégis olyan könnyedén vágta le az élőhalott fejét, mint ahogy vajat ken otthon a kenyerére. Nem tudom milyen törékenyek ezek a zombik, vagy milyen alacsonyak, de azt sejtem, hogy a pöttöm kislány aligha érhette volna fel, nem hogy lefejezni... Eszembe jutott a guillotine, aminek gyakran elsőre nem is sikerült lecsapni az áldozat fejét. Volt rá példa, hogy valakire háromszor, akár négyszer is lesújtott. Ugyanebben a jelenetben volt, mikor Dom a pisztolyát kereste. Mikor szerzett pisztolyt? Azt azért érdemes lett volna megemlíteni, ahogy azt is, hogy ki nevezte ki Domot vezetőnek? Egyszer csak kijelentette az egyik társa, hogy téged követnek, hallgatnak rád a többiek, de miért is?
A zombikban sem volt változás. Ugyanúgy néznek ki, őrjöngenek, harapnak, hörögnek mint általában.

Fogalmazás: Nekem tetszett :) Könnyen emészthető, szórakoztató. Viszont sok a szóismétlés. -> „Maga az épület kialakítása itt érdekes volt, mivel tulajdonképpen két teljesen külön építmény volt összekötve és duplán lezárva, mivel az összekötő folyosó mindkét végén kártyával működő ajtóval volt lezárva.”
 „...fordult felém a mentőbejárattól és indultak meg felém.
„ A pakolást illetően nem vittem túlzásba a dolgokat, csak a legfontosabbakat pakoltam össze.” -> ezek után még sorokon keresztül ismétlődik a pakolás szó.
Viszont a menedék bemutatása tetszett :)

Helyesírás: A számokat betűvel kell kiírni, kivéve az évszám!
„helység” -> helyiség. A helység településre vonatkozik.
„ez miatt” -> emiatt
„már már” -> már-már
Alapjában véve hatalmas hibákat nem találtam, talán volt egy-két elírás, de az természetes. Kitérnék még a párbeszédek központozására. Nem kell pont a mondat végére akkor, ha az a gondolatjel után folytatódik tovább -> „—Elmentem a boltba – mondta Alex.” A boltba után nem kell pont, mert a „mondta Alex” még hozzá tartozik. Viszont itt kell, sőt, a gondolatjel után nagybetűvel folytatjuk! -> „—Te most menj el innen. – Beletelt néhány percbe, mire felfogtam.” Természetesen ez két külön mondat, így kell a pont, és a nagybetű!

Szereplők: Jók a karakterek, némelyiknek van saját beszédstílusa, jellemző szava („vágod?” „öcskös”), de még halványak. Jobban ki kell bontakozniuk ahhoz, hogy erről lehessen kiterjedtebb véleményt alkotni. Eddig mindenki szimpatikus, Charles lehet majd a konfliktus forrása, de eddig még nem mutatta meg annyira magát sajnos. Senki sem olyan kiemelkedő személyiség, hogy külön lehessen róluk írni, de jó úton jársz :) Dom az elején egyedinek számított a kórházi környezetben, de a fejezetek során teljesen beleolvadt a társaságba.


Összegzés: Nem választottál hálás témát, nagyon nehéz ebben újat alkotni. Plusz nagyon az elején jár a cselekmény, meg úgy az egész. Eddig sablonnak tűnik, a szó klasszikus értelmében. Arra törekedj, hogy ez megváltozzon :) Számomra ez egy erős hármas, ami nem rossz :) Sok sikert a továbbiakban! (Címnek pedig valami ütősebbet választanék!)

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Első körben, köszönöm. Nemtudom miért nem reagáltam a másik blogomra írt kritikához, most bepótolom :D
    Vannak nagyon jó meglátásaid, azokat feljegyeztem magamban és próbálok tenni érte. Az iromány hosszúsága abban rejlik, hogy van egy-két dolog amiben meg kell védenem magamat :)
    Megjegyzem: SPOILER VESZÉLY!

    Szóval. A hasonlóság a két blog címe között nem véletlen. Egyrészt akartam, hogy utaljanak egymásra, másrészt pedig... Arra hogy miért ez lett a történet címe, igazából csak a végén fogunk teljesen magyarázatot kapni. Azért napló, mert ha észrevetted, minden fejezet, naplószerűen egy nap eseményeit írja le és mindehhez minden egyetlen ember látószögéből van "végighúzva". Szinte mindenki írt már naplót, egy szemszög van, egyetlen ember világa., ehhez kapcsolódik az is, hogy a többi karakter miért nincsen kidolgozva az elejétől. Folyamatosan fog kirajzolódni minden ember énje a sztori közben.
    A zombikat illetően viszont nem értem honnan gondolod, hogy egyszer csak megjelennek, mert végig szóba kerül, hogy egyre több a zombi a bázis körül :)
    Bár nem esett sok szó róla (csak egyetlen mondat), de azért igyekezett mindenki a rejtekhelyhez, mert Dom írt egy körüzenetet a közösségi hálón. :)
    A helyválasztást illetően, Dom és a Maestro megbeszélte, hogy jó ötletnek tűnik, maximum csövesek lakják, ergo belevágtak az ismeretlenbe. Jobb mint várni, hogy a zombik ellepjenek és ott legyél a padlásodon két heti hidegélelemmel :)
    A pánikot illetően igazából ez a része pszichológia. Két fajta ember van. (nem tudom voltál-e már olyan helyzetben amikor tényleg úgy érezted, hogy bajban vagy, vagy menekülsz, vagy benne van a pakliban, hogy megölnek(megvernek pl.)) Az egyik, ha veszélyben van leblokkol, na ők azok akik meghalnak. A másik (a túlélők azon része akik eljutottak a bázisig) az, aki ha veszélyben érzi magát, az ardenalin hatására tényleg eszetlen állatba megy át. Ezt a folyamatot amikor kimentek a fán ragadt társakért, le is írja Dom.
    Rebecca története a következő részekben kezd majd világossá válni, most kap majd fontos szerepet az ő sztorija. Mivel az apja kiképzőtiszt volt (erről esett is szó), megtanult bánni a fegyverrel és elég kemény nevelést is kapott ettől már most keményebb mint egy pár felnőtt férfiember(a poént itt nem lövöm le még, várjuk ki azt a pár részt ami jön).
    Azt, hogy miért ilyen könnyű lecsapni a zombik fejét. A válasz egyszerű. Mivel ezek az emberek már nem élnek, a szöveteik elhalnak, nem tartanak olyan erősen, mint egy élő ember húsa/bőre. Őket lényegében pár nap után a csont tartja egyben.
    A fegyvereket illetően szintén le volt írva, hogy azokat (a legtöbbet) egy vadászboltban szerezték be. :)
    Na így hirtelen ennyi. Remélem kicsit azért sikerült rávilágítanom dolgokra.

    És a végére egy tipp. Aki olvassa a Senki naplóját, az érezheti, hogy valójában ez azért nem lesz sablon (bár a sztori tényleg az lehet, nem lehet igazán újat kitalálni), mert az egész igazából azt mutatja be, hogy Dominique hogyan éli meg az egészet, hogyan változik meg a jelleme, a felfogása, és hogyan őrlődik az apokalipszis alatt. :)

    És még egyszer köszönöm a kritikát, tanulságos volt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, értem már :D Írt a közösségi hálón? o.O Ez nálam kimaradt, de ezek szerint a többi is :D Sajnálom, így már sokkal világosabb! Igen, észrevettem, hogy egy nap eseményeit írja le, hiszen a címek is erre utaltak, de így már érthető :) Nekem úgy tűnt, hogy a semmiből jöttek a zombik :D Ne haragudj, akkor én siklottam át dolgokon :/ Én meg a te válaszodat találtam tanulságosnak ;)

      Törlés