2015. november 16., hétfő

Kritika- Aslan



Nagy reményekkel kezdtem neki a blognak, és most gondban vagyok. Már reggel elolvastam azt a négy részt ami kint van, de csak este szántam rá magam a kritika megírására. Mérlegeltem, sorozatot néztem, próbáltam olyan mondatokat összerakni, amik a legkisebb mértékben sem bántóak, hiszen a dolgom a tanácsadás, nem pedig mások munkájának a lehúzása. Minden blogger azért kér kritikát, hogy fejlődhessen (jobb esetben). Remélem, hogy sikerül majd elérnem a célom.

Kinézet: Nem találok benne semmi kivetnivalót. A fejléc nagyon tetszik, egyszerűen szép. Nem nagyon értek hozzá, hosszú percekig néztem, próbáltam megfogalmazni, hogy mi fogott meg benne, de nem tudom. Talán az, hogy nem valami csili-vili dolgot kaptam a képembe. A tigris kék szeme gyönyörű, az egyetlen színes dolog a fejlécen, jó a kontraszt. Rajta a cím is bejön. Egyszerre feltűnő, de mégsem.

Történet: Nos, Becca, az első gondolatom az volt, hogy túl rövidek a részek. Egy fejezetet bontottál négy részbe. Azt mondtad, hogy nagyon hosszú lenne a fejezet, ha egybe felraknád, ezt aláírom, viszont lehet, hogy elég lett volna csak kettőbe szedni.
A prológusnál úgy éreztem, hogy kapkodsz, gyorsan történnek a dolgok, de ami a legjobban zavart az az egyértelműség. Nem igazán okozott számomra meglepetést. Ezt mondhatom az egész történetre is. A prológusból megismerünk egy csecsemőt, akiről kiderül, hogy különleges, mert fehér a haja. A kislányt, aki eddig a Coral galaxisban élt a Veinus bolygón, átviszik egy portálkapun keresztül a Földre. Innen már ki lehet következtetni, hogy ő a főszereplő, így az utolsó mondat, miszerint a Lena nevet kapta, nem fontos. Az első fejezet már ott folytatódik, hogy Lena gimibe jár, nem bírja a suli méhkirálynőjét és van egy túlbuzgó barátnője. Felbukkan egy új srác, aki furán viselkedik vele, ráadásul ugyanolyan tetkója van a csuklóján, mint neki. Ezek után olyan, mintha a fiú, Cole mindenhová követné, mert mindig összeakadnak. A lány kezd belezúgni gondolom, legalábbis úgy viselkedik, majd rövid időn belül Cole feltárja előtte a titkot, miszerint egy másik bolygóról származik. Lena hisz neki. Itt tart csupán a történet.
Őszintén nem tudom, mit gondoljak róla. Elsietted a dolgokat, rövid időn belül túl sokat árulsz el. Kezdhetted volna Lena múltjával, milyen a családi háttere stb. Nem elég annyi, hogy az apja elhagyta. Ez fontos lehet a későbbiekben a karakter személyisége miatt, ami, meg kell mondanom, halál sablonos. Az a baj, hogy így eléggé nehéz írni róla, mivel alig történt valami, és most mondhatnám, hogy korán jött Cole a képbe, vagy miért derül ki már az elején Lena „galaxisváltása”, de lehet, hogy a továbbiak során így lesz a jó. Ezt lehetetlen eldönteni.
Gyakran kusza volt számomra az egész, néhány jelenetnél fogalmam sem volt, hogy ki kivel beszél. Az egyik percben Lena még a barátnőjéről gondolkozik, a másikban pedig megjelenik mellette a fiú, de mivel nincs leírva, csak annyi, hogy „ő”, így egy ideig azt hittem, hogy a barátnő az. Csak furcsálltam a szituációt, nem illettek a mondatok :D Egyedül az utolsó résznél kaptam fel a fejem, mikor Cole megmutatja a lánynak a Coral galaxist, egy olyan illúzión keresztül amit maga kreált (ha jól értelmeztem).
Ebből a kevésből nem tudom megállapítani, hogy a történet egyedi e vagy sem, csak annyit, hogy jól bejáratott elemekre, karakterekre épül. Észrevettem, hogy néha váltogatod a múlt-és jelenidőt. Erre nagyon figyelj oda. Szerintem a történet múltidejű, legalábbis az van többségben. Az elején Harlot alakja nagyon tetszett :)

Fogalmazás: Sok a szóismétlés, főleg a „volt”. Kezdetleges, amin könnyen lehet javítani sok írással. Egyszerű mondatokat használsz, de úgy éreztem, hogy nem tudod úgy kifejezni magad, ahogyan szeretnéd -> „A két kard gyors sebességgel csapódott egymáshoz, az egész kastély csakis tőlük hangzott.” Itt a kiemelt szavak nem illenek oda, sántít a mondat. Talán a „hangzott” helyett lehetne „tőlük volt hangos”, vagy visszhangzott, de még ez sem az igazi. Át kéne fogalmazni. Az egész tele van ilyen mondatokkal, de érződik az igyekezet. Közel sem vagy olyan kezdő, mint néhány bloggerina. Mikor elkezdtem az írást, én is így fogalmaztam, sőt, még rosszabbul :D Nem baj, csak folytasd az írást, és próbáld minél kifejezőbben leírni azt, ami a fejedben van. Mikor átolvasod, elemezd a mondatokat, és ne félj segítséget kérni, ha valami furcsán hangzik számodra, csak nem tudod megfogalmazni. A szóismétlésekre nagyon figyelj oda!
Amit még kiemelnék, az „avval” szó. Nagyon bántotta a szemem, az „azzal” sokkal jobb.

Helyesírás: Nem tudom, hogy milyen volt előtte a helyesírásod (azt állítottad, hogy borzalmas :D), de a bétád jó munkát végzett, mert csak néhol találtam hibát, elütést pedig egyáltalán nem azt hiszem. Megjegyezném, hogy túl sok „...”-ot használsz! Frusztráló, nem kell ennyi -> „De uram... Mi lesz a népeddel?” „Nos... mint láthatod, a mese igaz.” Ide mindenhova elég egy vessző. „mire mi itt végzünk, addigra ők már nem lesznek...” -> ide meg pont.
A számokat betűvel kell kiírni, a páros szervek pedig egyesszámban vannak.

Szereplők: Nem nagyon tudtam megismerni őket, de engem Lena felettébb idegesít. Az jutott eszembe, hogy ez már a kismilliomodik blog, ahol ugyanolyan a főszereplő. Folyton elpirul, de leplezni akarja, az új sráccal is hasonlóan bánik, kicsit idegesíti a barátnője, ennek ellenére szereti stb. Ellenséges Cole-lal, ugyanakkor be is jön neki, ez is mindennapos. Az elhangzó mondat („Te követsz engem?”) szintén sablon. Semmi egyedi sincs a főszereplőben a tetkóját leszámítva. Cole-ról és a többiekről fogalmam sincs mit írhatnék. Egyik sem érintett meg különösebben, viszont a prológusban felbukkanó kapitány igen. Ő egy különleges szereplő szerintem, már csak a kinézete miatt is.

Összegzés: Sajnálom, hogy ilyen rövidre sikerült a kritika, nem írtam le benne mindent, de ha bármi kérdésed lenne, üzenetben fel tudod tenni, szívesen segítek :) A fogalmazáson nagyon sokat kell dolgoznod, megéri! Az információ adagolása fontos, ne dobj be mindent egyszerre, mert akkor az olvasó elveszik közöttük. Gondolok itt a tetkó száraz, több soros leírására például, amit apránként bele lehet csempészni a történetbe, nem a rész végén tömören leírni. Azt tanácsolom, hogy mivel szereted a Potter-köteteket, vegyél egyet a kezedbe és ne úgy olvasd, mint eddig, hanem elemezd. Rowling igazán jól érti a dolgát, ha infókról van szó. Okosan, a sorok között rejti el a lényeges dolgokat, ezt kell elsajátítanod, egyből élvezhetőbb lesz a történet. A fogalmazásban is segít, figyeld meg milyen szavakat használ, hogyan forgatja őket. Nem baj, ha átveszed a stílusát egy kicsit, mert a későbbiekben úgyis ki fog alakulni a sajátod.
Ez így nálam egy gyenge hármast ér. Lehet, hogy nem voltam eléggé érthető, vagy alapos, ez esetben keress meg, válaszolok a kérdéseidre, segítek :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése